Bowen Eger

Thomas A. Bowen (1916-1982) tudását autodidaktaként szerezte és fejlesztette, létrehozva egy egyedülálló és független kezelési rendszert amit ma Bowen Technika néven emleget az egész világ. Tom Bowen egy kivételes képességekkel rendelkező, az ember szemléletét és a test kezelését illetően mély belső bölcsességgel megáldott minimalista terapeuta volt.

Mindössze egy évig tanult orvoslást közvetlenül a II. világháború kitörése előtt. A háború után ipari kémikusként dolgozott a Geelongi Cementgyárban, Viktória államban Ausztráliában. Ezalatt az idő alatt vált nyilvánvalóvá az a képessége, hogy néhány egyszerű mozdulattal, könnyű manipulációval segíteni tudott munkatársai és a környezetében lévők fizikai problémáin. Ennek a híre szájról szájra járt, és egy idő után megszokottá vált számára hajnalig dolgozni.

Emiatt nemsokára feladta cementgyári munkáját és teljes idejében ostheopataként kezdett el működni. Szerencsére az sem csökkentette érdeklődését, hogy nem voltak formális tanulmányai vagy végzettsége, és hogy nem tanult egyéb manuális módszert. Mindazonáltal képes volt megoldani az emberek legkülönbözőbb egészségi problémáit és a kezeléseiért keresték is őt az ország minden részéről.

Egy 1974-es 27 héten át tartó Viktória állambeli kormány felmérés szerint, természetgyógyászati területen az egész országban neki volt a legtöbb kliense. Tom Bowen ezidőtájt rendszeresen napi 60 klienst kezelt 6 órás klinikai idejében, amihez még hozzájöttek házi látogatásai és állatokon végzett kezelései is. Ezzel becsült adatként kb. 13000 pácienst látott el egy év alatt, úgy hogy átlagban mindössze 3-szor kezelte őket. Mindezt 88%-os sikerrel!

Forrás: bowen.hu

A Bowen módszer

Thomas A. Bowen (1916-1982, Geelong, Ausztrália) az általa kifejlesztett technikán az 1950-es évektől kezdett el dolgozni, és alakította, fejlesztette tovább, egészen haláláig. Semmilyen ez irányú előképzettséggel nem rendelkezett, azonban nagyszerű megfigyelőképessége, intuíciói és szorgalma oda vezetett, hogy évente ezreken segített, 85 %-os hatékonysággal. A módszer tanítványai segítségével maradt fent, és terjed azóta is egyre gyorsabb ütemben, szerte a világban. Magyarországon a képzést és minőségbiztosítást a Magyar Bowen Egyesület szolgáltatja 2009 óta.

A Bowen technika egy lágy kötőszöveti módszer. A kezelés a test fascia (kötőszöveti) rendszerén keresztül hat gyakorlatilag az egész szervezetre. A kezeléssel megcélzott terület kötőszöveti elemei fellazulnak, így élénkül a helyi vér- és nyirokáramlás. Mivel a vér- és nyirokkeringés a tápanyagok oda- és a toxinok elszállítását, a hidratáltság fenntartását, az immunrendszeri és információs elemek közvetítését biztosítja, könnyen belátható, hogy aktív működése elengedhetetlen a sejtek/szövetek/szervek funkcióinak betöltéséhez.

A kezelés hatással van az idegrendszerre is, főként a vegetatív rendszerre. A szervezet olyan nyugalmi (paraszimpatikus) állapotba kerül, ahol a regenerálódási folyamatok beindulhatnak.

A fascia feszültségeinek oldásával a test izom – és vázrendszerének eltérései korrigálhatók, legyen szó baleset következtében fellépő heveny, vagy akár a hosszú évek során kialakult idült elváltozásokról.

Egy olyan holisztikus szemléletű megközelítésről van tehát szó, amely a test egyensúlyi állapotának létrehozására törekszik. Teszi ezt oly módon, hogy a szervezetre bízza a helyreállítási folyamatok elvégzését olyan ütemben és mértékben, ahogyan arra a szervezet képes anélkül, hogy kívülről ráerőltetnénk a saját elképzeléseinket.

A Bowen talán legalapvetőbb és legfontosabb hatása, amit a Vegetatív Idegrendszerre fejt ki, ahol a szervezet öngyógyító mechanizmusainak irányító központja van. Az Autonóm Idegrendszer ellenőrzi a testfunkciók több mint 80%-át , és nagyon érzékeny külső stresszhatásokra. Napjainkban a legtöbb ember a folyamatos stressz és a szimpatikus idegrendszer túlingerlésének állapotában él. Gyógyulási folyamatok akkor kezdődnek, amikor az Autonóm Idegrendszer paraszimpatikus módba vált át. A technika láthatóan katalizálja ezt a folyamatot. A kezelések alatt megfigyelhető, hogy egyesek igen gyorsan álomba merülnek, illetve mélyen ellazult állapotba kerülnek és perisztaltikus mozgás hallható. Ez mutatja az átmenetet a paraszimpatikus dominancia felé egy mélyebb szinten történő stressz oldódás kíséretében. Ez talán a magyarázat arra, hogy néhány Bowen kezelés gyakran reaktiválja a felépülési folyamatot, ami a traumából való gyógyulás, betegség vagy operáció után elakadt.

A stressz folyamatos feszültség vagy idegesség, amely a szervezet válaszreakciója egy vagy több tartós negatív ingerre. A stressznek nem csak pszichés megnyilvánulásai vannak, hanem a test működésére is hatást gyakorol. Sokszor akkorát, ami már súlyos betegségek kialakulását idézheti elő. Hogyan hat tehát a stressz a szervezet különböző területeire? Azzal mindenki tisztában van, hogy a stresszt elsősorban bizonyos testtájakon érzékeljük. De azt talán kevesen gondolnák, hogy milyen kiterjedten hat a szervezetre, és hány szerv működése változik meg a megjelenésére. Nem túlzás tehát azt állítani, hogy a stresszt akár a csontjainkban is érezhetjük.

Csont- és izomrendszer

A stressz hatására az izmok megfeszülnek. Ez szinte reflexszerű reakció a stresszre, ahogy a szervezet sérülés és fájdalom kivédésére készül. A hirtelen fellépő stressz hatására, az izmok szinte egyszerre feszülnek meg, majd el is ernyednek, ahogy a stressz távozik. A krónikus stressz viszont hosszú ideig tartó izomfeszülést eredményez, ami beindíthat olyan reakciókat is, amelyek stresszel kapcsolatos további rendellenességeket eredményeznek. Például minden tenziós típusú fejfájás és a migrén a vállak, a nyak és a fej krónikus izomfeszüléséhez társítható.

Légzőrendszer

A stressz nehezebbé teheti a lélegzést. Ez nem probléma a legtöbb ember számára, de akik asztmában vagy tüdőbetegségben (például tüdőtágulásban) szenvednek, komoly problémát okozhat. Egyes tanulmányok azt mutatják, hogy például egy szeretett személy halála után fellépő akut stressz ténylegesen kiválthat asztmás rohamokat, amelyek légutakat az orrban és a tüdőben beszűkíti. De a stressz okozhat szapora légzést, azaz hiperventillációt is, s akár pánikrohamot is kiválthat.

Szív- és érrendszer

A szív és az erek alaposan megérzik az akut stresszt. Például egy veszélyes közlekedési szituációban felgyorsul a szívverés, és a szívizom erősebb összehúzódásokat produkál a stressz hormonok – az adrenalin, a noradrenalin és a kortizol – hatására. Az erek kitágulnak, hogy minél több vért szállíthassanak a nagy izmokba, s a szív is kénytelen növelni a kipumpált vérmennyiséget a megfelelő vérnyomás fenntartása érdekében. Ez az ismert “küzdj vagy menekülj” válasz, amelynek hatásai a veszély elmúltával elmúlnak, s a test visszatér a normál működési állapotába.

A krónikus, azaz állandó stressz hozzájárulhat a hosszú távú szív és érrendszeri problémák kialakulásához. A következetesen és folyamatosan magas pulzus és a stresszhormonok magas szintje növeli a vérnyomást, s ez károkat okoz a szervezetben, s végső soron a magas vérnyomás betegségig a szívinfarktusig vagy a stroke-ig vezethet.

Ismételt akut stressz és tartós krónikus stressz is hozzájárulhat a keringési rendszerben létrejövő gyulladásokhoz, különösen a szívkoszorúér artériákban, és ez az egyik oka, hogy a stresszt összekötik a szívrohammal.

Az endokrin rendszer

Amikor a test érzi a stresszt, a hipotalamusz jelet küld a vegetatív idegrendszernek és az agyalapi mirigynek, elkezdődik a stresszhormonok termelése.

Mellékvesék. Stressz jeleire a hypothalamus kiváltja a mellékvese kéregben a kortizol és a mellékvese velőállományában az adrenalin termelését. Ez elindítja a folyamatot, amely lehetővé teszi a szervezet számára a maximális energiafelhasználást a veszély kivédésére.

Máj. Amikor a kortizol és az adrenalin szabadul fel, a máj több glükózt állít elő, hogy megfelelő mennyiségű energiahordozó jusson el az izmokba a “küzdj vagy menekülj” helyzetben. Sokak szervezete képes a vércukorszintet visszaállítani a normális állapotra, de azoknak, akik hajlamosak a 2. típusú diabetesre a stressz cukorbetegség előszobáját jelentheti.

Emésztőrendszer

Nyelőcső. A stressz miatti feszültség oldására sokan dohányoznak vagy alkoholt fogyasztanak, s emiatt kialakulhat a gyomorégés vagy a savas reflux. A stressz vagy kimerültség is növeli a súlyos gyomorégéses fájdalmat.

Gyomor. A stressz hatására bizsergés jelenhet meg a gyomorban, ami hányingerhez vagy fájdalomhoz vezethet. A komoly stressz hatására a hányás is bekövetkezhet, s a hatás krónikussá válása miatt kialakulhat fekély vagy fekély nélküli súlyos hasi fájdalom.

Belek. A stressz befolyásolhatja az emésztést, hogy milyen táplálékot képesek a belek felvenni. Azt is befolyásolja, hogy milyen gyorsan halad át az élelmiszer a tápcsatornán. Előfordulhat miatta mind hasmenés, mind pedig székrekedés.

Idegrendszer

A stressz a központi és a perifériális idegrendszerre is hat. A “küzdj vagy menekülj” válasz esetében az úgynevezett szimpatikus idegrendszer jelzi a mellékveséknek, hogy adrenalint és kortizolt kell termelniük. Feljebb már említettük, hogy ennek milyen hatása van.

A szimpatikus idegrendszer válasza meglehetősen gyors, hogy előkészítse a szervezet egy vészhelyzetben való reakcióra, vagy a rövid távú stressz kezelésére. Miután a válsághelyzetnek vége, a test általában visszatér a feszültségmentes állapotba.

A krónikus stressz hosszú távon terheli a testet. Ez az idegrendszer túlműködését eredményezi. Ez magát az idegrendszert nem károsítja, de fokozza az elhasználódás ütemét a szervezet más részeinél.

A férfi reprodukciós rendszer

A férfi reproduktív rendszerét is befolyásolja az idegrendszer. Az idegrendszer paraszimpatikusrésze a felel a relaxációért, míg a szimpatikus rész kezeli az izgalmat. A férfiaknál a vegetatív idegrendszer, a küzdj vagy menekülj válasz esetében tesztoszteront termel és aktiválja a szimpatikus idegrendszert, amely kivitelezi a mozgósítást.

A stressz hatására túlzott mennyiségben termelődő kortizol befolyásolhatja a férfi reproduktív rendszer normális biokémiai működését.

A krónikus stressz hosszabb ideig hatással lehet a tesztoszterontermelésre, ami befolyásolja a hímivarsejtek termelését és érését, de merevedési zavart vagy impotenciát is okozhat. Továbbá, ha a stressz befolyásolja az immunrendszert, a szervezet nem lesz képes védekezni a fertőzések ellen. A kórokozók megtámadhatják a heréket, a prosztatát és a húgycsövet, s ezzel hatással lehetnek a férfiak reproduktív működésére.

A női reprodukciós szervek

Menstruáció. A stressz befolyásolhatja a menstruációt több szempontból is. Például a magas stressz szint összefüggésben lehet a szabálytalan menstruációs ciklussal, fájdalmas és változó hosszúságú menstruációs időszakokat eredményezve.

A premenstruációs szindróma (PMS). A stressz a premenstruációs tünetek rosszabbodásáról is tehet sok nő esetében. A tünetek közé tartoznak a görcsök, a folyadék-visszatartás és a puffadás, a negatív hangulat (ingerlékenység és rosszkedve) és a hangulati ingadozások.

Menopauza. Mivel a menopauza közeledtével a hormonszint ingadozik ez szorongással, hangulatváltozásokkal jár. Így menopauza önmagában is lehet stresszor. Néhány fizikai változással a menopauza idején nehéz megbirkózni, különösen a hőhullámokkal. De az érzelmi stressz is okozhat fizikai tüneteket, például még súlyosabb hőhullámokat.

Szexuális vágy. Nők egész életükben zsonglőrködnek a személyes, családi, szakmai, pénzügyi és számos más igény kielégítésével. A stressz, a szétesés, a fáradtság, stb, mind csökkentheti a szexuális vágyat, különösen, ha a nők egyszerre kisgyermekek gondozásával vagy beteg családtagok gondozásával el el vannak foglalva. A krónikus egészségügyi problémák, a depresszió, az emberi kapcsolatokban megjelenő problémák, a munkahelyi nehézségek mind fokozhatják e jelenség valószínűségét és erejét.

Forrás: American Psychological Association